Árpád-kori templomok és kolostorok

Az Árpád-kori falvak jelentős hányadának közepén állt a templom. Sokáig a települések egyetlen olyan épülete volt, amelyet időtálló anyagból, nevezetesen kőből vagy téglából készítettek. A hajóból és félkörívesen záródó szentélyből álló korai templomok tömör falait félköríves nyílások törik át. Az ajtó vagy délre, vagy nyugatra tárul. Az ablakok közül három található a templomhajóban, egy vagy kettő a kisebb szentélyben. A harang kezdetben nem toronyban volt elhelyezve, hanem az oldalt álló fa haranglábban. Valódi tornyot, amely a főépülethez kapcsolódik, többnyire csak a XIII. századtól építettek. A főépületet kívülről gyakorta díszítették kőfaragványokkal, vagy alakos faliképekkel. Többnyire a templom körül, magában a templomkertben helyezkedett el a falu temetője.

 Árpád-kori templom

A kolostorok vagy zárdák a szerzetesek és az apácák társas együttélésére szolgáltak. Rendszerint a lakott helyektől távol építették fel ezeket. A kolostor központi épülete a templom volt, ehhez csatlakozott a zárt, négyszög alakú kolostorépület a belső udvarral, amelyet kerengő vett körül.

A szerzetesek közös helyiségei: az ebédlő, a hálóterem, a melegedő, a ruhatár és a betegszoba.

A kolostorokhoz csatlakoztak azok az épületek, amelyeket már a világi élethez való közelséget jelentették: a kolostori iskola, a könyvtár és a vendégek szálláshelyei. A kolostor falain kívül álltak a gazdasági épületek: a malmok, az éléstárak, a kézműves műhelyek, és ezek körül terültek el hatalmas szántók, szőlők, kertek, tavak és legelők.

        

Árpád- kori épületek Székesfehérváron:

Nagyboldogasszony-bazilika

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (más néven: Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázó bazilika, főbazilika) a korabeli Európa egyik legnagyobb, a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt. A gazdag bazilika az évszázadok során folyamatosan épült. Első királyunk, Szent István kezdte építtetni a XI. század elején. A korabeli bazilika háromhajós, négy tornyos és valószínűleg kétszentélyes volt, déli oldalához kerengő is csatlakozott.

 

Szent István-székesegyház

A Szent István-székesegyház a székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. A bazilika barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket visel.

 

Szent Anna-kápolna
 

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. A Szent István-bazilika felé néző déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható. A gótikus, egyhajós templomteret hálóboltozat zárja. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja. A falakon több helyen láthatók török-kori falfestmények maradványai.

 

Forrás: https://mno.hu/migr_1834/az-arpadkori-falu-szerkezete-es-lakoi-773413
              https://www.wikipedia.org/